Az a csilis karamell mártás olyan különleges ízélményt nyújtott, hogy nem találtam és még most sem találom a szavakat ennek a méltó kifejezésére..
Bélát tavaly én fotóztam, és most ő hívott meg engem oda, ahol ő dolgozik, a NEMO -ba.
Ahogy beléptem az ajtón, mindjárt Béla szakállas mosolya fogadott. :-) Finom illatok, kellemes, léleksimogató színek, romantikus asztalkák, a gyerekeknek játékok, és a nekik kialakított - alacsonyabbra beépített kézmosó.. mindent a vendég érdekében! A belső helyiség legjobb asztalát kaptuk meg, beláttuk az egész éttermet, ugyanakkor a sarok kellően intim volt a magán beszélgetésekhez. A felszolgáló leányzó folyamatos és vidám mosolyától a habzó borunk is jobban ízlett. Miután végignéztem az étlapot, kicsit kétségbeestem, mert azonnal úrrá lett rajtam az érzés, hogy nekem mindenbe bele kell kóstolnom.. Béla az elhatalmasodott problémámat hamar megoldotta, és volt olyan gáláns, hogy a tengeri herkentyűk mindegyikéből tett kóstolót a tálunkra. A főétel előtt én paradicsomos tőkehal levest, Gábor a NEMO bruschettaját kóstolta meg. A leves kellemes újdonság volt számomra, hiszen én a házi halászléhez vagyok szokva, és bevallom, egyéb hal levest én még nem fogyasztottam eddig. A baby polip grillezett lábacskái már önmagukban is ízesek voltak, a tintahal karikákat fokhagymás olívaolajba, és a rákokat a csilis karamellbe mártogattuk. A halak közül mindketten elsősorban a lazacra, majd a vajhalra tettük le a voksunkat. Kényeztetett minket Béla és a NEMO, mi pedig átadtuk magunkat a tenger ízeinek. Amikor Béla megkérdezte, hogy milyen desszertet hozhat nekünk, én már jeleztem, hogy nekem már nem megy.. ugyanakkor a kíváncsiság is ott volt bennem. Észre sem vettem, és már ott volt az asztalunkon a NEMO fehércsokis pohárkrém. Könnyed, krémes és bűnös.. manna. Mennyei manna.
A kellemes háttérzene mellett órákat beszélgettünk, és elvesztünk az étterem ritmusában.
Te se hagyd ki! Uzsgyi!
;-)
-KcZ-
