Éjfél volt. Hallottam egy nagy durranást, de mivel ezt nem követte semmiféle nesz vagy mozgás, aludtam tovább. Hajnali 3.16. A mobilom csipogott, mert éppen lemerülőben volt. Erre az apró hangra felkeltem, és persze értetlenkedtem, mert a telefon töltőre volt rakva. Felkapcsoltam a villanyt.. vagyis felkapcsoltam volna, ha lett volna áram. Hosszú perceket ültem az ágyamban félálomban azon gondolkodva, hogy vajon kimenjek-e körülnézni a bejárati ajtó elé. Nem tudom, hogy éppen alfa, théta, vagy omega ;-) állapotban voltam-e.. de sikerült kinyitnom az ajtót, és kikukucskálnom. Sőt a villanyórát is megtaláltam, és a kapcsolót is visszanyomtam. A lakásban újra égett a lámpa.. vagyis estem vissza a már félig kihűlt ágyba.
Reggel. Valami csöpögött.. sunyin, csendesen. Hát nem leengedett a hűtőm? Hogy lehet hogy az nem kapott áramot? Hol a gondnok? Hallottam a nyolcadikról is, hogy ott valahol alul mozgás van, hát magamra kaptam a tutyim, és a melegítőm, és már rohantam is lefele fésülködés és mosdás nélkül. A mesteremberek kicsit ledermedtek a látványomtól.. így.. tutyiban, és ahogy élet-halál kérdése stílusban a gondnok elérhetőségét követeltem. A gondnok felvilágosított, hogy gombokat nem csak a folyosón kell nyomkodni, de a lakásban is van egy tábla amit célszerű lenne megnézni. Öööö.. jólvanna.. nem sűrűn foglalkozom én az áramot irányító gombokkal.. na. ;-)
Miután lehiggadtam és összeszedtem magam, elmentem sajtot és paradicsomot vásárolni. A mesteremberek még lent dolgoztak, és persze azonnal érdeklődtek hogylétem felől. Most már tutyi és feszültség nélkül mosolyogtam vissza rájuk. :-) Miután a közértből visszatértem, a földszinten kisebb csoport jött össze a lift előtt. Pár perc múlva morgolódás, majd az egyik fiatalasszony, mint egy sakál, üvöltött egy nagyot, hogy engedjék már el a negyediken a liftet, mert más is használná. Nem tehetek róla, de amikor ránéztem a mesteremberekre, egyszerre buggyant ki belőlünk a röhögés. A nyolcadikig lépcsőzhettem a csomagjaimmal, de csak azért lihegtem a végére, mert végigröhögtem ezt a kellemes kis reggeli tornát.
A bejárati ajtó előtt megálltam egy percre, mert átfutott a fejemen, hogy mi jöhet ma még.. :-)
Azóta nem égett le a ház, és a világvége sem jött el. Viszont ezt az egyszerű, diétás ételt elkészítettem, és a felét már meg is ettem. Azért neveztem el Dante poklának, mert csilit is tettem bele, ami kellemesen megizzasztott az elfogyasztása közben.
Hozzávalók:
fél doboz paradicsompüré
két tojás
chili ízlés szerint
egy ek xilit
gorgonzola sajt
két fej fokhagyma
oregano
egy dl tej
egy kk olívaolaj
All rights reserved (c) 2013
Elkészítés:
A fokhagymát felvagdosva megpirítottam az olívaolajon. Ehhez hozzáadtam a paradicsompürét és tejet, és hagytam melegedni rottyanásig. Adtam hozzá xilitet is, hogy a savanyú ízt ez enyhítse. A chilit ízlés szerint adagold. Erre ráütöttem két tojást, és fedőt raktam rá, hogy azok meg tudjanak főni. Addig főzd, amíg a fehérje meg nem fő, de a sárgája még laza. Miután elzártam a lángot alatta, beledaraboltam a krémes gorgonzolát. Tálalásig az is megpuhul az edényben. Szórj a tetejére oregánót, és már mártogathatod is valami egészséges kenyérre, akár piritóssal is. :-)
Fincsi!
-KcZ-
